A DNS szép új világa
2013.09.03 23:33
Kettős spirál
A könyv minden idők egyik legnagyobb bestsellere a népszerű tudományos ismeretterjesztés kategóriájában.
A kettős spirált 1968-ban adták ki az Egyesült Államokban. Három hónap alatt három kiadás fogyott el, s számos nyelven látott napvilágot. Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrált.
Első kézből származó beszámoló arról a napról-napra folyó munkáról, amely a század egyik legnagyobb természettudományi felfedezéséhez – a DNS kettős spirál szerkezetének leírásához – vezetett. A könyv szakítva a természettudományi felfedezéseket tárgyilagosan leíró addigi hagyományokkal, személyes, szenvedélyes, érzelmekkel telt. Laikusok számára írja le, hogy mennyire nem futószalagon, mennyire nem kiszámíthatóan működik az alkotó tudomány, mennyire sokat ad hozzá az emberi szubjektum. Azoknak, akik nem olvasnak tudományos könyveket, egy új világot tár fel, megmutatja, hogy a tudomány egyáltalán nem egyenes vonalú, hanem számos esetlegességtől függő folyamat. Őszinte könyv a tudományról, titkokról, szakmáról.
Egyben annak a története, hogyan ért el egy 23 éves fiatalember tudományos halhatatlanságot. Watson – írói vénával megáldva – Angliában töltött éveit írja meg, megrajzolva kutatótársainak a portréját is. Különösen értékesek a Rosalind Franklinról írt részek, amelyek bepillantást engednek a kutatónő és riválisa (Wilkins) közötti különös nő-férfi konfliktusba. Rosalind Franklin kétségtelenül a legjobb röntgenkrisztallográfiás képeket készítette, de mire a Nobel-díj odaítélésére került volna sor, meghalt. Így Watson és Crick mellett Wilkins kapta meg a Nobel-díjat. A tudománytörténet azóta is egyik legnagyobb dilemmája, hogy Wilkins a kutatónő helyett kapta meg a díjat vagy saját érdemeiért. A könyvben Watson annyira csípősen ír Rosalind Franklin-ről, hogy később a közvélemény előtt is elismerte, hogy ez túlzás volt.
Watson huszonöt éves volt, amikor társaival (leginkább Crick-kel) együtt megalkotta a DNS kettős spirális modelljét. A könyv bemutatja, hogy mennyire sikeres volt együttműködése Crick-kel, mennyire kiegészítette egymást a két – minden szempontból gyökeresen eltérő – kutató.
Watson későbbi – Crick 50 év múlva bekövetkezett halálának évében megjelentetett – könyvét (DNS az élet titka, James D. Watson, HVG könyvek, Bp., 2004., ISBN 963 7525 564) is társának ajánlotta.
A könyvet eredeti szövegek, kommentárok, újságcikkek, levelek, kutatási papírok teszik hitelessé. A felfedezésre azóta, mint a molekuláris biológia születésnapjára tekint a kutatók társadalma, hiszen a gének – addig elvont, absztrakt – fogalmát megszemélyesítette, élettel töltötte meg.
A könyv adatai: címe Kettős spirál (Személyes beszámoló a DNS szerkezetének felfedezéséről),
szerzője James D. Watson, kiadta a Gondolat Kiadó, Budapest, 1972.
Dr. Varga-Orvos Zoltán
dr.varga_orvos.zoltan@nagygendiagnoszika.hu
A kettős spirált 1968-ban adták ki az Egyesült Államokban. Három hónap alatt három kiadás fogyott el, s számos nyelven látott napvilágot. Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrált.
Első kézből származó beszámoló arról a napról-napra folyó munkáról, amely a század egyik legnagyobb természettudományi felfedezéséhez – a DNS kettős spirál szerkezetének leírásához – vezetett. A könyv szakítva a természettudományi felfedezéseket tárgyilagosan leíró addigi hagyományokkal, személyes, szenvedélyes, érzelmekkel telt. Laikusok számára írja le, hogy mennyire nem futószalagon, mennyire nem kiszámíthatóan működik az alkotó tudomány, mennyire sokat ad hozzá az emberi szubjektum. Azoknak, akik nem olvasnak tudományos könyveket, egy új világot tár fel, megmutatja, hogy a tudomány egyáltalán nem egyenes vonalú, hanem számos esetlegességtől függő folyamat. Őszinte könyv a tudományról, titkokról, szakmáról.
Egyben annak a története, hogyan ért el egy 23 éves fiatalember tudományos halhatatlanságot. Watson – írói vénával megáldva – Angliában töltött éveit írja meg, megrajzolva kutatótársainak a portréját is. Különösen értékesek a Rosalind Franklinról írt részek, amelyek bepillantást engednek a kutatónő és riválisa (Wilkins) közötti különös nő-férfi konfliktusba. Rosalind Franklin kétségtelenül a legjobb röntgenkrisztallográfiás képeket készítette, de mire a Nobel-díj odaítélésére került volna sor, meghalt. Így Watson és Crick mellett Wilkins kapta meg a Nobel-díjat. A tudománytörténet azóta is egyik legnagyobb dilemmája, hogy Wilkins a kutatónő helyett kapta meg a díjat vagy saját érdemeiért. A könyvben Watson annyira csípősen ír Rosalind Franklin-ről, hogy később a közvélemény előtt is elismerte, hogy ez túlzás volt.
Watson huszonöt éves volt, amikor társaival (leginkább Crick-kel) együtt megalkotta a DNS kettős spirális modelljét. A könyv bemutatja, hogy mennyire sikeres volt együttműködése Crick-kel, mennyire kiegészítette egymást a két – minden szempontból gyökeresen eltérő – kutató.
Watson későbbi – Crick 50 év múlva bekövetkezett halálának évében megjelentetett – könyvét (DNS az élet titka, James D. Watson, HVG könyvek, Bp., 2004., ISBN 963 7525 564) is társának ajánlotta.
A könyvet eredeti szövegek, kommentárok, újságcikkek, levelek, kutatási papírok teszik hitelessé. A felfedezésre azóta, mint a molekuláris biológia születésnapjára tekint a kutatók társadalma, hiszen a gének – addig elvont, absztrakt – fogalmát megszemélyesítette, élettel töltötte meg.
A könyv adatai: címe Kettős spirál (Személyes beszámoló a DNS szerkezetének felfedezéséről),
szerzője James D. Watson, kiadta a Gondolat Kiadó, Budapest, 1972.
Dr. Varga-Orvos Zoltán
dr.varga_orvos.zoltan@nagygendiagnoszika.hu