A jövő kutató nemzedéke
2013.09.02 22:48
Dr. Nagy Zsolt interjúja Molnár Anna középiskolás diákkal, aki a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke, és több kutatói díj büszke birtokosa. Molnár Annával együttműködve a Genetikával Az Egészségért Egyesület és a NAGY GÉN Diagnosztikai és Kutatási Kft. 2011-es évben új genetikai oktatási programot indít el a hazai középiskolások számára.
1/ Nem szokványos, hogy egy fiatal lány molekuláris genetikai kutatásokat végez a középiskolai tanulmányai mellett. Milyen hatásokra döntötted el, hogy laboratóriumi tapasztalatot szerzel?
Számomra a biológia a legérdekesebb tantárgy, 5. osztályos korom óta rengeteget foglalkozom külön biológiai megfigyelésekkel. Úgy látom, hogy a biológia tanulásban a tapasztalat a legfontosabb és sajnos az oktatásnak pontosan ez a gyakorlati része hiányzik a tanórákról. A megfigyelés és tapasztalat útján szerezett ismeretek összemérhetetlenül maradandóbbak, mint a passzív, könyvből tanulás, vagy mint az elméleti tanórákon szerzett ismeretanyag. A gyakorlati ismereteinket tudásnak nevezhetjük, mert azokat alkalmazni is tudjuk. Ezért elengedhetetlenek például a laboratóriumi kísérletek vagy a terepgyakorlatok a biológia tanulmányozásakor.
2/ Nehéz volt a kutatásokat összeegyeztetned a tanulással?
Mivel a kutatási témám szorosan kötődött érdeklődésemhez és a természettudományos tanulmányaimhoz, a kutatás során szerzett ismeretek és tapasztalatok támogatták, segítették és kiegészítették a középiskolai tananyagot. Persze a tanév közben kevesebb időm jut a laborra, ezért a munka nagy részét nyáron végzem.
3/ A kutatási eredményeket előadások és publikációk formájában ismertetjük meg a világgal. Te milyen konferenciákon és tudományos versenyeken indultál eddig?
A 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen I. díjban részesültem és kijutottam a lisszaboni EU Fiatal Tudósok Versenyére (EUCYS). Megkaptam a KutDiák Esszépályázat Orvostudományi szekciójának Különdíját és előadtam a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) és a Hlavay József Országos Középiskolai Környezettudományi Diákkonferencián. A Természet Világa Természet-Tudomány Diákpályázatán, Önálló kutatások, elméleti összegzések kategóriában (2008/09) 1. díjban és Hargittai-díjban (a legjobb eredményt elért lányoknak odaítélt díj) részesültem és a cikkem megjelent a folyóiratban.
4/ Milyen tapasztalatokat szereztél a tudományos versenyek során?
A versenyek csakis hasznosak lehetnek, legyen az kudarc vagy siker, csak tanulhatunk hibáinkból, ha eredményesek voltunk, akkor is. Mivel a versenyek során hozzászoktam a vizsgahelyzetekhez, sikerült megtanulnom az izgulást teljesen leküzdeni. A konferenciákon tartott előadásokkal a szakavatott és a hozzá nem értő hallgatóság előtti beszédstílust, fogalmazásmódot sajátíthattam el. Gyakorolhattam a jó előadás, a jó prezentáció megszerkesztését. A poszter készítéssel, az esszé- és cikkírással a tudományos publikáció nyelvhasználatát, formáját és alapjait ismerhettem meg. Mindenegyes versenyre való felkészülés és versenyen való megmérettetés a későbbi tudományos munkához nyújt biztos alapot.
5/ Mit tanácsolsz azoknak a középiskolásoknak, akik érdeklődnek a molekuláris folyamatok iránt, de még nem tudják, hogy milyen irányba tanuljanak tovább?
A sejtekben zajló molekuláris folyamatok azért olyan elképesztőek és izgalmasak, mert hihetetlen az, ahogy összekapcsolódnak, körfolyamatot képeznek és egy bonyolult, működő egységet képeznek. Tanulmányozásuk éppen ezért nem egyszerű, viszont kísérletek elvégzése nagyon sokat segíthet megértésükben. Összetettek ezek a folyamatok, de annál inkább érdekesebbek és annál több még megválaszolatlan kérdést rejtenek magukban. Rengeteg kutató foglalkozik ezek megfejtésével, így napról napra számolnak be újabb eredményekről, ezért szükségszerű, hogy ezekről folyamatosan értesüljünk cikkekből, előadásokból és fontos, hogy bátran tegyünk fel kérdéseket!
6/ Ha egy diákban felmerül az érdeklődés a laboratóriumi kutatások iránt - véleményed szerint milyen fórumokon gyűjthet információt a lehetséges kutatási témákról?
A Kutató Diákok Országos Szövetsége pontosan erre a kérdésre ad választ. A Szövetség mentorprogramjának keretén belül a tehetséges és motivált középiskolások bejuthatnak az ország kiemelkedő tudományos műhelyeibe, ahol elismert kutatókkal, szakemberekkel dolgozhatnak és kutathatnak együtt. „Kutatási lehetőségek középiskolásoknak” című kiadványunk 800 mentor elérhetőségét tartalmazza, melyből a diákok mentort kereshetnek magunknak. A Mentorlistában szerepel a Magyar Tudományos Akadémia 114 tagja, a Nobel- díjas Oláh György, és számos elismert professzor és kutató. A megadott 3200 címszó, a választható témák sokasága a tudomány szinte minden területét felöleli. A mozgalomba www.kutdiak.hu honlapon lehet jelentkezni és további információt szerezni, de engem is bárki nyugodtan megkereshet, ugyanis a Szövetség alelnöke vagyok jelenleg. A szövetségbe való belépéssel nem csak kutatási lehetőséghez juthatnak a diákok, hanem bekerülhetnek egy olyan közösségbe, ahol hasonló gondolkodású barátokra találhatnak és ahova érték és élmény tartozni!
Dr. Nagy Zsolt
A jövő kutató nemzedéke
1/ Nem szokványos, hogy egy fiatal lány molekuláris genetikai kutatásokat végez a középiskolai tanulmányai mellett. Milyen hatásokra döntötted el, hogy laboratóriumi tapasztalatot szerzel?
Számomra a biológia a legérdekesebb tantárgy, 5. osztályos korom óta rengeteget foglalkozom külön biológiai megfigyelésekkel. Úgy látom, hogy a biológia tanulásban a tapasztalat a legfontosabb és sajnos az oktatásnak pontosan ez a gyakorlati része hiányzik a tanórákról. A megfigyelés és tapasztalat útján szerezett ismeretek összemérhetetlenül maradandóbbak, mint a passzív, könyvből tanulás, vagy mint az elméleti tanórákon szerzett ismeretanyag. A gyakorlati ismereteinket tudásnak nevezhetjük, mert azokat alkalmazni is tudjuk. Ezért elengedhetetlenek például a laboratóriumi kísérletek vagy a terepgyakorlatok a biológia tanulmányozásakor.
2/ Nehéz volt a kutatásokat összeegyeztetned a tanulással?
Mivel a kutatási témám szorosan kötődött érdeklődésemhez és a természettudományos tanulmányaimhoz, a kutatás során szerzett ismeretek és tapasztalatok támogatták, segítették és kiegészítették a középiskolai tananyagot. Persze a tanév közben kevesebb időm jut a laborra, ezért a munka nagy részét nyáron végzem.
3/ A kutatási eredményeket előadások és publikációk formájában ismertetjük meg a világgal. Te milyen konferenciákon és tudományos versenyeken indultál eddig?
A 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen I. díjban részesültem és kijutottam a lisszaboni EU Fiatal Tudósok Versenyére (EUCYS). Megkaptam a KutDiák Esszépályázat Orvostudományi szekciójának Különdíját és előadtam a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) és a Hlavay József Országos Középiskolai Környezettudományi Diákkonferencián. A Természet Világa Természet-Tudomány Diákpályázatán, Önálló kutatások, elméleti összegzések kategóriában (2008/09) 1. díjban és Hargittai-díjban (a legjobb eredményt elért lányoknak odaítélt díj) részesültem és a cikkem megjelent a folyóiratban.
4/ Milyen tapasztalatokat szereztél a tudományos versenyek során?
A versenyek csakis hasznosak lehetnek, legyen az kudarc vagy siker, csak tanulhatunk hibáinkból, ha eredményesek voltunk, akkor is. Mivel a versenyek során hozzászoktam a vizsgahelyzetekhez, sikerült megtanulnom az izgulást teljesen leküzdeni. A konferenciákon tartott előadásokkal a szakavatott és a hozzá nem értő hallgatóság előtti beszédstílust, fogalmazásmódot sajátíthattam el. Gyakorolhattam a jó előadás, a jó prezentáció megszerkesztését. A poszter készítéssel, az esszé- és cikkírással a tudományos publikáció nyelvhasználatát, formáját és alapjait ismerhettem meg. Mindenegyes versenyre való felkészülés és versenyen való megmérettetés a későbbi tudományos munkához nyújt biztos alapot.
5/ Mit tanácsolsz azoknak a középiskolásoknak, akik érdeklődnek a molekuláris folyamatok iránt, de még nem tudják, hogy milyen irányba tanuljanak tovább?
A sejtekben zajló molekuláris folyamatok azért olyan elképesztőek és izgalmasak, mert hihetetlen az, ahogy összekapcsolódnak, körfolyamatot képeznek és egy bonyolult, működő egységet képeznek. Tanulmányozásuk éppen ezért nem egyszerű, viszont kísérletek elvégzése nagyon sokat segíthet megértésükben. Összetettek ezek a folyamatok, de annál inkább érdekesebbek és annál több még megválaszolatlan kérdést rejtenek magukban. Rengeteg kutató foglalkozik ezek megfejtésével, így napról napra számolnak be újabb eredményekről, ezért szükségszerű, hogy ezekről folyamatosan értesüljünk cikkekből, előadásokból és fontos, hogy bátran tegyünk fel kérdéseket!
6/ Ha egy diákban felmerül az érdeklődés a laboratóriumi kutatások iránt - véleményed szerint milyen fórumokon gyűjthet információt a lehetséges kutatási témákról?
A Kutató Diákok Országos Szövetsége pontosan erre a kérdésre ad választ. A Szövetség mentorprogramjának keretén belül a tehetséges és motivált középiskolások bejuthatnak az ország kiemelkedő tudományos műhelyeibe, ahol elismert kutatókkal, szakemberekkel dolgozhatnak és kutathatnak együtt. „Kutatási lehetőségek középiskolásoknak” című kiadványunk 800 mentor elérhetőségét tartalmazza, melyből a diákok mentort kereshetnek magunknak. A Mentorlistában szerepel a Magyar Tudományos Akadémia 114 tagja, a Nobel- díjas Oláh György, és számos elismert professzor és kutató. A megadott 3200 címszó, a választható témák sokasága a tudomány szinte minden területét felöleli. A mozgalomba www.kutdiak.hu honlapon lehet jelentkezni és további információt szerezni, de engem is bárki nyugodtan megkereshet, ugyanis a Szövetség alelnöke vagyok jelenleg. A szövetségbe való belépéssel nem csak kutatási lehetőséghez juthatnak a diákok, hanem bekerülhetnek egy olyan közösségbe, ahol hasonló gondolkodású barátokra találhatnak és ahova érték és élmény tartozni!
Dr. Nagy Zsolt