A kiemelkedő képesség, mint tulajdonság lehetséges genetikai háttere
2013.09.02 23:06
Valószínűleg minden további kérdést alapjában érint, hogy milyen fogalmakkal dolgozik az ember, ezért adja magát az első kérdés: Tanár Úr hogyan határozná meg a zseni, a tehetség, a kiemelkedő képesség fogalmát? A három fogalom között érzek némi különbséget. A tehetség egyfajta lehetőség, a kiemelkedő képesség ennek a megvalósulása, a zseni pedig valami irracionalitást is magában foglaló kifejezés, éppen ezért nehéz definiálni. Erről elsősorban magánemberként tudok beszélni, hiszen ezek a fogalmak a tudományban nincsenek kristálytisztán lefektetve, annak ellenére, hogy a téma mindig is a tudományos érdeklődés középpontjában állt, és ez ma is így van.
Akkor a tehetség fogalmáról a molekuláris biológia, a genetika tudománya részéről nem is igen lehet beszélni?
A molekuláris biológia vagy a genetika tudománya nagyon egyértelmű megfeleltetésekre képes például egy baktérium bizonyos tulajdonsága és az azt kódoló genetikai elem között, de ilyenekre az ember esetében sokkal kevésbé van mód. Hadd mondjam azt, hogy ezek a fogalmak elsősorban nem a tudomány sajátjai. Ha tehát a tudományos véleményemre kíváncsi, akkor azt tudom mondani, hogy a tudomány nem tud biztosat állítani olyan összetett tulajdonságok genetikai hátteréről, mint amilyen a szellemi teljesítmény, vagy annak kiemelkedő megnyilvánulásai.
Magánemberi megérzéseimet persze akarva-akaratlanul nagyban meghatározza a tudományos gondolkodásmód. Így tehát azt mondhatom, hogy valószínűleg sok öröklött és sok szerzett tényező közrehatása alakítja ki az említett tulajdonságokat. Ezeket a tényezőket többé-kevésbé meg lehet nevezni, de a közrehatás aránya és a véletlen szerepe már sokkal nehezebben határozható meg pontosan. A „Csillagórák a tudományban” című tudományos ismeretterjesztő könyvemmel pont a molekuláris biológia Nobel díjjal kitüntetett felfedezéseinek példáján azt kívántam bemutatni, hogy mennyi esetlegesség, emberi tényező játszott szerepet a nagy eredmények elérésében.
A tehetség lehetséges öröklődése témájában egyébként több könyvet publikált Czeizel Endre.
Milyen molekuláris struktúrákat kódolhatnak azok az öröklött elemek, amelyek szerepet játszanak a kiemelkedő képesség kialakulásában?
Mindenkinek az agy struktúrái, közülük is elsősorban az idegsejtek jutnak először eszébe – legalábbis a szellemi értelemben vett zsenik esetében, valóban csak erről lehet szó?
Nem tudok róla, hogy bármely molekulárisan azonosítható elemet találtak volna, amely felelőssé tehető szellemi tulajdonságokért. Ismét csak inkább a megérzésem mondatja velem (mintsem a tudományos érvrendszer), hogy a kiemelkedő teljesítmények gerincét a befektetett munka adja. Gladwell érdekes könyve (The outliers) még a számszerűsítésig is eljutott: 10.000 aktív munkaóra. Ez még olyan fiatalon alkotni képes volt tehetségek esetében is többé-kevésbé igaznak látszik lenni, mint amilyen Mozart, aki igazán nagy műveit szintén nem kisgyermekként „hozta világra”. A munka erejét demonstrálta a Polgár sakkozó lányok esete is, vagy egy nemrégiben megjelent amerikai bestseller is (Amy Chua: A tigrisanya harci himnusza). Az amerikai társadalomban egyébként is egy érzékeny kérdésről van szó, amely sokszor kap politikai színezetet is, hiszen gyakran próbálnak meg különbséget tenni a feketék és a fehérek között e tekintetben. Legutóbb épp James Watson (a DNS szerkezetét kettős-csavarként leíró egyik kutató) ütötte meg a bokáját valamely – a témában tett – kijelentése nyomán. Azonban valószínűleg az emberi faj rasszai között (ha e fogalomnak egyáltalán van biológiai értelme) átlagos szellemi teljesítőképesség terén nincs különbség (természetesen óriási egyedi különbségek léteznek).
Lehet-e szerepe a DNS-en kívüli öröklődő természetű elemeknek (DNS metiláltsága, zigóta grádiensek, membrán-összetétel, hiszton fehérjék) a kiemelkedő képesség kialakulásában?
Bár ez egy nagyon aktuális kutatási terület, de a szellemi képességekkel összefüggésben hasonlóan nem kellőképpen definiált a kapcsolata, mint ahogy az a DNS bázissorrendjének esetében van: a tudomány nemigen tud biztos állításokat megfogalmazni e téren még.
Eljuthat-e oda a tudomány, hogy képes lesz a genetikai diagnosztikát a kiemelkedő képesség előrejelzésére felhasználni?
Ne zárjuk ki ennek lehetőségét. Egy-két meghatározó elem vizsgálatát valószínűleg igen, de egy sok tényezős rendszer minden elemét valószínűleg nem.
Tervezi-e új tudományos ismeretterjesztő könyv megjelentetését Tanár Úr?
Legutóbb a genetikailag módosított növényekről jelent meg egy könyvem, szám szerint a hatodik. Most egy újabb könyvön töröm a fejem. A véletlen szerepét szeretném körbejárni a biológiában. A megjelentetés azonban nem magától értetődő, anyagi forrásokat kell szerezni rá.
Köszönöm szépen a beszélgetést! Kívánom, hogy Tanár Úr tollából újabb könyvet vehessünk kezünkbe!
Köszönöm, hogy felkeresett!
A kiemelkedő képesség, mint tulajdonság lehetséges genetikai háttere
Akkor a tehetség fogalmáról a molekuláris biológia, a genetika tudománya részéről nem is igen lehet beszélni?
A molekuláris biológia vagy a genetika tudománya nagyon egyértelmű megfeleltetésekre képes például egy baktérium bizonyos tulajdonsága és az azt kódoló genetikai elem között, de ilyenekre az ember esetében sokkal kevésbé van mód. Hadd mondjam azt, hogy ezek a fogalmak elsősorban nem a tudomány sajátjai. Ha tehát a tudományos véleményemre kíváncsi, akkor azt tudom mondani, hogy a tudomány nem tud biztosat állítani olyan összetett tulajdonságok genetikai hátteréről, mint amilyen a szellemi teljesítmény, vagy annak kiemelkedő megnyilvánulásai.
Magánemberi megérzéseimet persze akarva-akaratlanul nagyban meghatározza a tudományos gondolkodásmód. Így tehát azt mondhatom, hogy valószínűleg sok öröklött és sok szerzett tényező közrehatása alakítja ki az említett tulajdonságokat. Ezeket a tényezőket többé-kevésbé meg lehet nevezni, de a közrehatás aránya és a véletlen szerepe már sokkal nehezebben határozható meg pontosan. A „Csillagórák a tudományban” című tudományos ismeretterjesztő könyvemmel pont a molekuláris biológia Nobel díjjal kitüntetett felfedezéseinek példáján azt kívántam bemutatni, hogy mennyi esetlegesség, emberi tényező játszott szerepet a nagy eredmények elérésében.
A tehetség lehetséges öröklődése témájában egyébként több könyvet publikált Czeizel Endre.
Milyen molekuláris struktúrákat kódolhatnak azok az öröklött elemek, amelyek szerepet játszanak a kiemelkedő képesség kialakulásában?
Mindenkinek az agy struktúrái, közülük is elsősorban az idegsejtek jutnak először eszébe – legalábbis a szellemi értelemben vett zsenik esetében, valóban csak erről lehet szó?
Nem tudok róla, hogy bármely molekulárisan azonosítható elemet találtak volna, amely felelőssé tehető szellemi tulajdonságokért. Ismét csak inkább a megérzésem mondatja velem (mintsem a tudományos érvrendszer), hogy a kiemelkedő teljesítmények gerincét a befektetett munka adja. Gladwell érdekes könyve (The outliers) még a számszerűsítésig is eljutott: 10.000 aktív munkaóra. Ez még olyan fiatalon alkotni képes volt tehetségek esetében is többé-kevésbé igaznak látszik lenni, mint amilyen Mozart, aki igazán nagy műveit szintén nem kisgyermekként „hozta világra”. A munka erejét demonstrálta a Polgár sakkozó lányok esete is, vagy egy nemrégiben megjelent amerikai bestseller is (Amy Chua: A tigrisanya harci himnusza). Az amerikai társadalomban egyébként is egy érzékeny kérdésről van szó, amely sokszor kap politikai színezetet is, hiszen gyakran próbálnak meg különbséget tenni a feketék és a fehérek között e tekintetben. Legutóbb épp James Watson (a DNS szerkezetét kettős-csavarként leíró egyik kutató) ütötte meg a bokáját valamely – a témában tett – kijelentése nyomán. Azonban valószínűleg az emberi faj rasszai között (ha e fogalomnak egyáltalán van biológiai értelme) átlagos szellemi teljesítőképesség terén nincs különbség (természetesen óriási egyedi különbségek léteznek).
Bár ez egy nagyon aktuális kutatási terület, de a szellemi képességekkel összefüggésben hasonlóan nem kellőképpen definiált a kapcsolata, mint ahogy az a DNS bázissorrendjének esetében van: a tudomány nemigen tud biztos állításokat megfogalmazni e téren még.
Eljuthat-e oda a tudomány, hogy képes lesz a genetikai diagnosztikát a kiemelkedő képesség előrejelzésére felhasználni?
Ne zárjuk ki ennek lehetőségét. Egy-két meghatározó elem vizsgálatát valószínűleg igen, de egy sok tényezős rendszer minden elemét valószínűleg nem.
Tervezi-e új tudományos ismeretterjesztő könyv megjelentetését Tanár Úr?
Legutóbb a genetikailag módosított növényekről jelent meg egy könyvem, szám szerint a hatodik. Most egy újabb könyvön töröm a fejem. A véletlen szerepét szeretném körbejárni a biológiában. A megjelentetés azonban nem magától értetődő, anyagi forrásokat kell szerezni rá.
Köszönöm szépen a beszélgetést! Kívánom, hogy Tanár Úr tollából újabb könyvet vehessünk kezünkbe!
Köszönöm, hogy felkeresett!