A spondylitis ankylopoetica géndiagnosztikája

2013.09.02 22:43
A spondylitis ankylopoetica géndiagnosztikája

 

A spondylitis ankylopoetica (SPA, Bechterew-kór) a gerinc ismeretlen eredetű gyulladásos betegsége. A betegség diagnózisát a jellegzetes panaszok, a fizikális vizsgálat eltérései és a hagyományos radiológiai vizsgálat alapján, diagnosztikus kritériumok segítségével állíthatjuk fel. A betegség 2.7:1 arányban inkább férfiakon, leggyakrabban a tízes évek végén-korai húszas években vagy a 3. évtizedben jelenik meg, és az életet végigkíséri. Az évek során állandó fájdalomhoz, fokozódó mozgásbeszűküléshez, funkcionális károsodáshoz vezet. Mintegy tíz évvel rövidíti meg a betegek életét. 

Az SPA a szeronegatív spondarthritisek (SNSA) csoportjába tartozik. E csoport magába foglalja még a nem differenciált spondarthritiseket, az SPA juvenilis formáját és a gyulladásos bélbetegségekhez, illetve a psoriasishoz társuló spondarthritiseket. Közös jellemzőjük a gerinc gyulladásos elváltozása és szeronegativitás, azaz, hogy a betegek vérében a rheumatoid faktor kimutathatóságának gyakorisága nem magasabb, mint az átlag lakosságban. 

Az SNSA formakörbe tartozó betegségek közös klinikai tünetei: (i) aszimmetrikus oligoarthritis (elsősorban az alsó végtag ízületeit érintő gyulladás, az érintett izületek száma kevesebb, mint öt); (ii) enthesitis (az íntapadási helyek gyulladásos elváltozása); (iii) a szem gyulladásos elváltozásai (iritis, steril conjunctivitis); (iv) a bőr elváltozásai (psoriasis, keratoderma blenorrhagica a tenyéren vagy a talpon, balanitis circinata a glans penisen); (v) gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn betegség); valamint (vi) különböző belső szervek érintettsége. 

Az SNSA formakörben szenvedő betegek hozzátartozóin gyakoribb a fentebb említett betegségek előfordulása. Jellemző, hogy a HLA-B27 antigén gyakrabban mutatható ki e betegeken (50-90%), mint a lakosságban (5-8%). Az SPA-ban még magasabb, kb. 95%-os pozitivitás mérhető. A HLA-B27 gén érdekessége, hogy nem minden ember hordozza, tehát a pozitív vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy az illető ember rendelkezik a HLA-B27 génjével. Egypetéjű ikrekben a betegség kb. 80%-ban fejeződik ki mindkét egyénen, ez azt bizonyítja, hogy a genetikai tényezők nem 100%-ban felelősek az SPA kialakulásáért. Elsőfokú rokonok között (szülő, testvér, gyermek) 10%-ban alakul ki a betegség. Maga a HLA-B27 gén kimutatása fontos a diagnosztikában, de nehezen értékelhető, mivel az 50-90%-os pozitivitás ellenére a HLA-B27 hordozók csak 2%-a szenved SNSA-ban (tehát a vizsgálat szenzitivitás alacsony, noha a specificitás magas). 

Ha valakiről kiderül, hogy HLA-B27 pozitív, akkor szükséges elvégezni egy olyan genetikai vizsgálatot, amely kimutatja, hogy a HLA-B27 génnek melyik változatát hordozza a vizsgált személy. Jelenleg 35 változatát (allélját) ismerjük a HLA-B27 génnek, amelyeket számokkal különböztetnek meg egymástól: HLA-B*2701, HLA-B*2702, HLA-B*2703 stb. A HLA-B27 gén sokféleségét növeli, hogy az említett 35 változaton belül is további változatok (genetikai nevezéktanban allélok; immunológiai nevezéktanban szubtípusok) mutathatók ki: pl. a HLA-B*2704 elnevezésű változaton belül ismert két további változat, a HLA-B*270401 és HLA-B*270402. Érdekes megfigyelés, hogy a HLA-B27 pozitív SNSA betegekben csak két változat fordul elő, a HLA-B*2702 és a HLA-B*2705. A magyar SNSA betegekben végzett genetikai vizsgálatok tovább erősítették ezt a megfigyelést. Azok az egészséges emberek, amelyek HLA-B27 pozitívak voltak, nagyon különböző HLA-B27 változatokat hordoztak: gyakran fordult elő a HLA-B*2723 vagy a HLA- B*2729. A HLA-B27 gén változatainak a meghatározásával a vizsgálat specificitása növelhető. A HLA-B27 génen mellett gyakori a HLA-B60, a KIR/3DS1 és a HLA-DR1 előfordulása SPA-ban, amelyek együttes vizsgálata jobban jelezheti a betegségre való genetikai hajlamot. 

Az SPA terápiája fizioterápiából (gyógytorna, úszás), gyógyszeres terápiából (elsősorban nem szteroid gyulladáscsökkentők), pszichoterápiából (pszichés támogatás) és – előrehaladott esetekben – műtéti kezelésből áll (csípőízületi endoprotézis). A kezelés során alapvető a betegek részletes tájékoztatása betegségükről, mivel a krónikus betegség eredményes kezelésének feltétele, hogy a beteg maximálisan együttműködjön kezelőorvosával. 

Dr. Nagy Zsolt 
genetikai szakértő