Szívkutatás az egészséges emberek körében
2013.09.02 23:04
A szív- és érrendszeri betegségek a népbetegségek közé tartoznak, nőket és férfiakat egyaránt érintenek. Kialakulásuk lassú folyamat, emiatt a megelőzésre irányuló ismeretek alapvető fontosságúak az emberek egészségvédelmében. A felnőtt lakosság életének egy jelentős részét a munkahelyén töltik, ezért a munkahelyi rizikók betegség kialakulására gyakorolt hatását érdemes kutatni.
A NAGY GÉN Diagnosztikai és Kutatási Kft.kardiovaszkuláris kutatások végez a genetikai hajlam és a munkahelyi rizikó közötti összefüggés alaposabb megismerésére. A kutatásban együttműködő partnerek a Kardiológiai betegségek Megelőzéséért Alapítvány és a MediMOM Egészségközpont. Dr. Nagy Zsolt a Kardiológiai Betegségek Megelőzéséért Alapítvány elnökével, Dr. Crespo Zsuzsannával készített interjút.
Adódik a kérdés. Ön adótanácsadói jogászként miért hozott létre egy egészségüggyel foglalkozó alapítványt?
2009-ben, 57 éves korában az édesapám elhunyt egy kardiológiai betegségben, amelyhez hozzájárult az életmódja. Az Ő emlékére szerettem volna létrehozni egy közhasznú szervezetet. Természetesen azt is tudtam, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok egyikeként vannak számon tartva.
A Crespo vezetéknév nem szokványos. Mit kell tudnunk a név eredetéről?
Az édesapám bolíviai származású, a nem szokványos vezetéknevem innen ered. Az édesapám 1971-ben érkezett Magyarországra Bolíviából. Debrecenben szerezte meg az orvosi diplomát, majd később hasi sebész, gyermeksebész, és sportorvosi szakvizsgát tett. Megjegyzem édesanyám is orvos, tehát én orvosi szülők gyermeke vagyok.
A szülei nem szerették volna, hogy Ön is az orvosi pályát válassza?
A családban alapelv volt, hogy a „dr” a vezetéknév előtt legyen. A bátyám az állatorvosi szakmát választotta. Édesanyám mindig azt mondta, hogy az orvos szülők kétféle irányba nevelik a gyereküket: kizárólag orvos legyen, vagy semmiképpen sem legyen orvos. A szüleim azt szerették volna, hogy ne legyek orvos. Ezt is figyelembe vettem, amikor jelentkeztem az ELTE Jogi Karára.
Utólag nem bánta meg, hogy nem választotta az orvosi pályát?
Az orvosi egyetemre most sem vágyom. Segítőként szoptatási tanácsokat adok kismamáknak. Ez az alapítvány mellett a második egészségügyi „misszióm”, tehát nem szakadtam el teljesen az egészségügytől.
Hogyan hozta létre az Kardiológiai Betegségek Megelőzéséért Alapítványt?
Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. Egy barátnőm unszolására mentem el egy egészségügyi központba. Ott az orvosi-igazgatóval beszélgettem, és eközben hallottam az intézetben folyó géndiagnosztikai kutatásokról. Ez erősen kapcsolódott az alapítványi gondolatommal. Megerősítést kaptam abban, hogy létrehozzam az alapítványt. A genetikai kutatásokkal és egyéb szakorvosi kivizsgálásokkal hozzájárulunk ahhoz, hogy a cégeknek segítsünk – állami támogatással, innovatív szolgáltatásokkal – a dolgozók hosszútávú egészségvédelmét.
Milyen területeken kíván segítséget nyújtani az alapítvány a prevencióban?
Az alapító okirat alapján az alapítvány 3 fő non-profit tevékenységet kíván végezni. Kutatás-fejlesztéssel támogatjuk a kutatókat és orvosokat. Oktatással és ismeretterjesztéssel segítjük a tájékoztatást. Végezetül olyan orvosi szolgáltatásokat támogatunk, amelyek a megelőzést célozzák meg.
Adótanácsadóként milyen belelátni egy egészségügyi kutatásba?
Manapság nagy az érdeklődés a kutatás-fejlesztés iránt. A cégek nagy igényt támasztanak arra, hogy a kutatási eredmények felhasználásával védjék az alkalmazottak és a vezetől egészségét. A cégeknek fontos, hogy az alkalmazottak egészségesek legyenek, hiszen ez hozzájárul a hatékony munkavégzéshez. Volt egy olyan cég is, aki kiszámolta, hogy ha az ügyvezetője meghalna, hány millió Forint veszteség érné a céget…
A kutatás során genetikai vizsgálatokat is végzünk. Ön mit tud a géndiagnosztikáról?
A genetika engem mindig érdekelt, sokat olvastam az utóbbi időben a géndiagnosztikáról. Tavaly én is elmentem genetikai kivizsgálásra, ezáltal ma már személyes tapasztalatom is van. Borzasztóan lelkes vagyok, a jövőben a gyerekeimet is szeretném genetikailag kivizsgálni, mert szeretném megvédeni az egészségüket.
Ön nagyon elfoglalt vezető. Hogyan tudta a génvizsgálati eredményt beilleszteni az életmódjába?
Két éve átmentem egy életmódváltáson, a gyermekeim miatt is sokkal jobban odafigyelek magamra. Minden reggel ki van készítve folsav, amelyből többre van szükségem a szív- és érrendszerem védelmében. A génvizsgálat mutatott rá erre, amiért hálás vagyok. Azt mondják egy szokás kialakulásához 23 nap szükséges, a vitaminszedéshez nekem elegendő volt 1-2 nap.
A kutatás 2010-ben kezdődött el. Ön mit vár az idei évtől?
Szeretném, ha 2011-ben a kutatás átfogó sikert érne el. A jelek biztatóak. Az első eredményeink alapján azt várom, hogy a kutatási adatok jelentősége országos szinten is mérhető lesz. Már az első vizsgálatok során találtunk olyan személyeket, akiknél nagy volt a kockázat egy súlyosabb szívbetegség kialakulására. A szűrővizsgálatokra épülő életmód tanácsadással az ő egészségük védelméhez már hathatósan hozzájárultunk.
Dr. Nagy Zsolt
Szívkutatás az egészséges emberek körében
A NAGY GÉN Diagnosztikai és Kutatási Kft.kardiovaszkuláris kutatások végez a genetikai hajlam és a munkahelyi rizikó közötti összefüggés alaposabb megismerésére. A kutatásban együttműködő partnerek a Kardiológiai betegségek Megelőzéséért Alapítvány és a MediMOM Egészségközpont. Dr. Nagy Zsolt a Kardiológiai Betegségek Megelőzéséért Alapítvány elnökével, Dr. Crespo Zsuzsannával készített interjút.
Adódik a kérdés. Ön adótanácsadói jogászként miért hozott létre egy egészségüggyel foglalkozó alapítványt?
2009-ben, 57 éves korában az édesapám elhunyt egy kardiológiai betegségben, amelyhez hozzájárult az életmódja. Az Ő emlékére szerettem volna létrehozni egy közhasznú szervezetet. Természetesen azt is tudtam, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok egyikeként vannak számon tartva.
A Crespo vezetéknév nem szokványos. Mit kell tudnunk a név eredetéről?
Az édesapám bolíviai származású, a nem szokványos vezetéknevem innen ered. Az édesapám 1971-ben érkezett Magyarországra Bolíviából. Debrecenben szerezte meg az orvosi diplomát, majd később hasi sebész, gyermeksebész, és sportorvosi szakvizsgát tett. Megjegyzem édesanyám is orvos, tehát én orvosi szülők gyermeke vagyok.
A szülei nem szerették volna, hogy Ön is az orvosi pályát válassza?
A családban alapelv volt, hogy a „dr” a vezetéknév előtt legyen. A bátyám az állatorvosi szakmát választotta. Édesanyám mindig azt mondta, hogy az orvos szülők kétféle irányba nevelik a gyereküket: kizárólag orvos legyen, vagy semmiképpen sem legyen orvos. A szüleim azt szerették volna, hogy ne legyek orvos. Ezt is figyelembe vettem, amikor jelentkeztem az ELTE Jogi Karára.
Utólag nem bánta meg, hogy nem választotta az orvosi pályát?
Az orvosi egyetemre most sem vágyom. Segítőként szoptatási tanácsokat adok kismamáknak. Ez az alapítvány mellett a második egészségügyi „misszióm”, tehát nem szakadtam el teljesen az egészségügytől.
Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. Egy barátnőm unszolására mentem el egy egészségügyi központba. Ott az orvosi-igazgatóval beszélgettem, és eközben hallottam az intézetben folyó géndiagnosztikai kutatásokról. Ez erősen kapcsolódott az alapítványi gondolatommal. Megerősítést kaptam abban, hogy létrehozzam az alapítványt. A genetikai kutatásokkal és egyéb szakorvosi kivizsgálásokkal hozzájárulunk ahhoz, hogy a cégeknek segítsünk – állami támogatással, innovatív szolgáltatásokkal – a dolgozók hosszútávú egészségvédelmét.
Milyen területeken kíván segítséget nyújtani az alapítvány a prevencióban?
Az alapító okirat alapján az alapítvány 3 fő non-profit tevékenységet kíván végezni. Kutatás-fejlesztéssel támogatjuk a kutatókat és orvosokat. Oktatással és ismeretterjesztéssel segítjük a tájékoztatást. Végezetül olyan orvosi szolgáltatásokat támogatunk, amelyek a megelőzést célozzák meg.
Adótanácsadóként milyen belelátni egy egészségügyi kutatásba?
Manapság nagy az érdeklődés a kutatás-fejlesztés iránt. A cégek nagy igényt támasztanak arra, hogy a kutatási eredmények felhasználásával védjék az alkalmazottak és a vezetől egészségét. A cégeknek fontos, hogy az alkalmazottak egészségesek legyenek, hiszen ez hozzájárul a hatékony munkavégzéshez. Volt egy olyan cég is, aki kiszámolta, hogy ha az ügyvezetője meghalna, hány millió Forint veszteség érné a céget…
A kutatás során genetikai vizsgálatokat is végzünk. Ön mit tud a géndiagnosztikáról?
A genetika engem mindig érdekelt, sokat olvastam az utóbbi időben a géndiagnosztikáról. Tavaly én is elmentem genetikai kivizsgálásra, ezáltal ma már személyes tapasztalatom is van. Borzasztóan lelkes vagyok, a jövőben a gyerekeimet is szeretném genetikailag kivizsgálni, mert szeretném megvédeni az egészségüket.
Ön nagyon elfoglalt vezető. Hogyan tudta a génvizsgálati eredményt beilleszteni az életmódjába?
Két éve átmentem egy életmódváltáson, a gyermekeim miatt is sokkal jobban odafigyelek magamra. Minden reggel ki van készítve folsav, amelyből többre van szükségem a szív- és érrendszerem védelmében. A génvizsgálat mutatott rá erre, amiért hálás vagyok. Azt mondják egy szokás kialakulásához 23 nap szükséges, a vitaminszedéshez nekem elegendő volt 1-2 nap.
A kutatás 2010-ben kezdődött el. Ön mit vár az idei évtől?
Szeretném, ha 2011-ben a kutatás átfogó sikert érne el. A jelek biztatóak. Az első eredményeink alapján azt várom, hogy a kutatási adatok jelentősége országos szinten is mérhető lesz. Már az első vizsgálatok során találtunk olyan személyeket, akiknél nagy volt a kockázat egy súlyosabb szívbetegség kialakulására. A szűrővizsgálatokra épülő életmód tanácsadással az ő egészségük védelméhez már hathatósan hozzájárultunk.
Dr. Nagy Zsolt